Tudományturisztikai kalandozásunk első útja Lausanne-ba vezetett, ahol az EPFL (Ecole Polytechnique Federale de Lausanne) nevű műszaki egyetemen megtekinthettük azt a tokamakot, ami 1992 óta plazma (a negyedik halmazállapot) előállítására és az ionizált gáz tárolására szolgál, s így plazmafizikai kísérletek színhelye. A kábelekkel körbefont berendezés egy hatalmas csarnokban kapott helyet, szerencsénkre egy méteres távolságból is megközelíthettük, és a magasból is lenézhettünk rá. Előadást hallhattunk működéséről, s bemehettünk a tokamak számítógépekkel és kivetítőkkel telezsúfolt vezérlőtermébe is – a műszaki érdeklődésű embernek ilyenkor fülig ér a szája. A kutatóközpont látogatása után pedig városnézésre indultunk, a kultúra szerelmeseit a helyi Notre Dame kápráztatta el. Az 1170-től épült gótikus katedrális teraszáról gyönyörű panoráma tárult elénk: Lausanne városképe mögött a Genfi-tó és a messzi havas hegycsúcsok is látszanak.
Másnap Franciaországba utaztunk, az ILL és ESRF nevű kutatóintézeteknek otthont adó Grenoble gyönyörű hegyek ölelésében épült. Az 1967-ben alapított, két kutatóról elnevezett ILL (Institut Laue-Langevin) kutatóreaktorban a neutronszórás különböző módszereivel folytatják a kísérleteket, amelyek hatásai már az orvostudomány területein – mint a radiológia, sugárbiológia – is megjelentek. Az ILL-ben biztonsági okokra hivatkozva nem engedték meg a fényképezőgépek használatát.
Az ILL szomszédságában, 1990-ben épült ESRF (European Synchrotron Radiation Facility) a világ legsokoldalúbb szinkrotronja, a részecskegyorsítók egyik fajtája, amit elsősorban nagyenergiájú röntgennyalábok előállítására használnak. A röntgensugárzás széles körben alkalmazott eszköz, aminek az anyagtudományok, a szilárdtestfizika, az élettudományok és a földtudományok területén folyó kutatásoknál veszik hasznát. Az ILL és az ESRF Európa legjelentősebb, több nemzet által finanszírozott tudásközpontjai, melyeknek Magyarország is tagja: a széleskörű kutatásoknak sok magyar résztvevője is van.
A tudomány után következhetett a városnézés: Grenoble egyik nevezetessége, a hegytetőre épült Bastille gyalogosan vagy drótköteles felvonóval közelíthető meg. Mi idő szűkében az utóbbit választottuk, pár perc alatt a hegytetőre ér a jópofa, négy buborékból álló felvonó. Fentről gyönyörű kilátás nyílik a várost körbeölelő hegyekre, s szépen kirajzolódik az ILL henger, valamint az ESRF körgyűrű alakú, szokványosnak nem nevezhető épületegyüttese is. Megvártuk az alkonyatot, s lefelé már a város esti fényeiben gyönyörködhettünk.
Harmadnapon érkeztünk Genfbe, mely a második legnagyobb lélekszámú svájci város, nevezetességei miatt gyakran látogatott úticél: itt található az ENSZ európai központja és főépülete, a Szent Péter katedrális, és a várfal tövében kialakított, Bastion park elnevezésű botanikus kert. A Genfi-tó és a környező hegyek pedig kirándulásra csábítják a látogatót. Mint az előző két városban, itt is összekapcsolódik a múlt a jövővel: Genfben található a világ legnagyobb részecskefizikai kutatóközpontja – látogatásunk célja –, a CERN is, melynek központi épülete a genfi repülőtérről busszal és villamossal fél órán belül elérhető. Nyártól a megújult Microcosmos kiállítással, a múzeumpedagógia modern eszközeivel várják a tudomány iránt érdeklődő közönséget.
A CERN központi kutatóegységeibe azonban már nem ilyen egyszerű bejutni, de nem is lehetetlen: fél éves várakoztatást és adminisztrációt követően, szakavatott vezető irányítására nyílnak meg a hatalmas hangárok kapui. Akit érdekel a modern fizika, vagy univerzumunk keletkezésének filozófiai kérdései, az itt, CERN-ben szembesülhet azzal, hogy felgyülemlett tudásával, ebben a multinacionális közegben mit is kezd az emberiség. Mire használjuk a tudást, merre vezet kíváncsiságunk, meddig mehetünk el a részecskekutatásban, hogy még ne játsszunk Istent?
A CERN, vagyis a Nukleáris Kutatások Európai Szervezete 1954-ben, 12 európai ország együttműködésével alakult meg. Magyarország 1992-ben csatlakozott, jelenleg 20 tagországgal rendelkezik. Az LHC (Large Hadron Collider), vagyis a Nagy Hadronütköztető a CERN legnagyobb részecskegyorsítója, mely alagútban, 100 méterrel a föld alatt épült. Kerülete 27 km, a köríven jelenleg öt különböző kutatás van folyamatban. Egyike ezeknek a CMS (Compact Muon Solenoid), mely kísérlet lehetővé teszi új jelenségek, pl. mikro fekete lyukak kutatását. A CMS detektorrendszer célja olyan körülmények előállítása, amilyenek az ősrobbanás utáni első milliárdod másodpercben uralkodhattak. A több emelet mélységben a föld alá süllyesztett, kábelkötegekkel és számítógépszekrényekkel körülvett hatalmas CMS detektort közelről szemügyre véve ez nem is tűnik lehetetlen feladatnak…
A CERN-ben üvegfalon keresztül az éppen folyamatban lévő vizsgálódások is megtekinthetők, ezen kívül beléphettünk az irányítóközpontba is, ahol számítógépek sokasága szolgáltatja az adatokat, és fizikusok, mérnökök, informatikusok hada irányítja, ellenőrzi a rendszert. A CERN Control Centre egyik polcán pezsgősüvegek sorakoznak: egy-egy jól sikerült, eredményt hozó kísérlet után nemcsak a kutatásvezető, hanem a jól végzett munkáért a részecskegyorsító is kap egy üveg jóféle pezsgőt.
A gépek munkavégzése iránti megbecsülést az is példázza, hogy tavaly, a CERN 60. évfordulója alkalmából egy olyan, hang- és fényjátékokkal kísért tudománytörténeti bemutatót állítottak össze, mely a CERN történetét a kezdetektől megeleveníti, s az 1957-ben beüzemelt MeV 600-as szinkrociklotronnak (protongyorsító) gyönyörű emléket állít. A performansznak is beillő előadás alatt a nyugdíjazott, mindvégig mozdulatlan gépezet a zene és a fényeffektusok ritmusára az utolsó csavarig „mozgásba lendül”.
A CERN újra egyre gyakrabban szerepel a híradásokban: a Higgs-bozon felfedezését követő két éves leállás után újra elkezdődhetnek a protonütköztetések. A CERN a 2016-2018-as években folyamatos működéssel szeretne új adatokat szolgáltatni a modern fizika számára, s áttörést elérni a részecskefizikai kutatásokban. Reméljük, hogy a részecskegyorsító, ez a felfoghatatlanul összetett, hatalmas rendszer az eddigi legfinomabb pezsgőt tudhatja majd magáénak.
A program a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával, az ED_15-2-2015-0001 számú pályázat keretében valósult meg. A szerződött támogatás összege 700 000 Ft.
Forrás: HTM – Hegyisport, túravilág, életmódmagazin