Pár napja felfigyeltem egy posztra, ami egy új elektromos Trabantról szólt. Az ökokocsi gazdaságos és olcsó lesz. A hírek alapján akár 140-nel is száguldhatunk, és 120 kilométert is megtehetünk egy feltöltéssel. Ha ehhez hozzávesszük a mitikus retróhangulatot akkor már nem is az a kérdés, hogy kell-e nekem a német e-kocsi, hanem, hogy mikor tudom megvenni!

Elkezdtem utánanézni a dolognak. Keresgettem a neten és egyre jöttek fel a hírek és sztorik a trabiról. Ledöbbentem, mikor észrevettem, jó részük 2009-es és akkor már nekem is kezdett derengeni valami. Akkor hogyan került ez újra az üzenő falamra? Az internet időnként újramelegít sztorikat és ez történt a villanytrabival is. De miért most? Szerelemben és háborúban mindent szabad. A lájkháborúban is. Olyan tartalom kell a facebookra szakosodott oldalaknak, ami sok-sok megosztást és lájkot generál. Az internet népe és a közvélemény pedig még soha nem volt ilyen „zöld”, amihez nagyban hozzájárul a világmentő párizsi klímacsúcs körüli hírverés. A csapból is ez folyik, a youtube külön csatornán hívja fel a vezetők figyelmét a felelősségre. Exelnökök és Köztársasági Elnökök kampányolnak és aláírást gyűjtögetnek a Föld védelméért.

Ennek meg is lehet az eredménye. A decemberi Konferenciára közel 160 ország már megtette felajánlásait a globális felmelegedés mérséklése érdekében. Az USA és Kína is komoly nemzetbiztonsági problémaként tekint a klímaváltozásra és mivel jórészt ők a ludasak a dologban, a csúcs egyre közelebb vezethet a megoldáshoz. Persze a fejlődésről senki sem szeretne lemondani, ezért szinte minden ország a megújuló energiaforrások és környezetkímélő technológiák fejlesztését ajánlgatja.

A gazdaságnak ez akár még jót is tehet. Lassan már megéri a Nap és szélenergia felhasználás, egyre jobban bírják az aksik és persze az elektromos autók sem hippik vagy újgazdagok úri huncutságai többé. Lesz mit fejleszteni, gyártani, eladni. A felajánlások jóval kisebb része irányul a fenntarthatóságra, ugye a marhasteakről, vagy az eldobható papírpohárról egy őserdőért azért senki sem akar lemondani.

Azt azonban a világon szinte már mindenki belátja, hogy cselekedni kell! A kutatók teszik, amit tudnak, a közvélemény soha nem volt ennyire egységes és a nemzeti vállalások is biztatóak. Decemberben azonban a politikusokon a sor. A felajánlások jelentősen csökkentenék a CO2 kibocsájtást és a felmelegedés, ugyan még így is meghaladná a mágikus 2 °C-ot, de messze az eddigi legoptimistább jövőképet vázolná fel, és olyan trendeket indíthatna be, ami tovább javítja a helyzetet. Ehhez azonban be kell tartatni a bevállalt kötelezettségeket. De kinek? Jelenleg minden ország saját magáért felelne. Egyéni vállalásaik nem lesznek számon kérhetőek. A konferencián résztvevő politikusoknak ki kell csiki-csukizni egy olyan egyezményt, amit be is lehet tartani, és be is lehet tartatni. De a klímaváltozáshoz tetszik vagy nem, így is alkalmazkodnia kell az emberiségnek és az nem lesz olcsó. A fejlődő országokat a felmelegedés jobban érinti és a fejlett országok támogatását követelik az alkalmazkodáshoz. Ami persze pénzkérdés.

De mikor is lesz villanytrabim? Sajnos nem mostanában. A prototípus elkészült, a tervek és az igény is megvan, de sorozatgyártás nem lesz. Az ok egyszerű: nincs befektető. Csak nehogy így járjon a Bolygó is.

 

(A cikk a csopamedia.blogspot.hu-n jelent meg.)