Energiaitalok, és ami mögötte van

„Élsportolók, egyetemi hallgatók, megterhelő munkát végzők és hosszú órákat vezetők világszerte elismert kedvence.” – ezzel a felirattal találkozhatunk a legnépszerűbb energiaital dobozán.  Az elmúlt évtized egyik legdinamikusabban növekvő termékeiről mind a mai napig nem vagyunk biztosak, hogy milyen hatásai lehetnek szervezetünkre. Egy nehéz nap közepén, egy húzós vizsgára készülve, vagy épp a péntek esti buli előtt mégis gyakran felpöccintjük a dobozt és folytatódhat a pörgés.

A XXI. század felgyorsult mindennapjaiban, mindig a toppon kell lenni. Minden perc drága és mindig a legjobb formát kell hozni. Ez a logika kedvezett az energiaitalok elterjedésének. A közel harminc éve világhódító útjára indult energiabombák főleg a fiatalok körében közkedveltek. Nem csoda, hiszen az italok különböző serkenő szereket tartalmaznak, amelyek képesek pillanatok alatt felpörgetni az embert, és nem utolsó sorban még finomak is.

Az italok megjelenése óta azonban egyre több kutatás mutatta ki, hogy rendszeres, vagy mértéktelen fogyasztásuk káros hatással lehet a szervezetre. A közelmúltban azonban a téma új színezetet kapott. Több országban többek között hazánkban is felmerült, hogy államilag kellene szabályozni az energiaitalok forgalmazását, sőt a világon elsőként Litvánia meglépte azt a radikális lépést is, miszerint energiaitalt nem vásárolhatnak fiatalkorúak. A legveszélyeztetettebb korcsoport a gyerekeké és a fiataloké, mivel a fejődő szervezet sokkal sebezhetőbb és mellé gyakran felelőtlenség és éretlenség is társul. A tiltást Litvániában saját és külföldi kutatásokkal támasztották alá. „Több tini és fiatal felnőtt a kórházi ügyeletre került az energiaitalok miatt. Veszélyes lehet, ha üdítőként, nagy mennyiségben fogyasztják.” derült ki az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (European Food Safety Authority) 2013-as felméréséből, miszerint a fiatalok könnyebben válnak állandó fogyasztóvá: az európai serdülők 68 százaléka üdítőként tekint az energiaitalokra.

Ez a tény sajnálatos módon már önmagában problémát jelent, hiszen nem egy egyszerű üdítőről van szó. Egy olyan koktélról, amely olyan stimuláló adalékanyagokat tartalmaz, melyek felpörgetnek, de túladagolásuk veszélyeztetheti a szervezet rendes működését.

„Partikávé”, de csak mértékkel

Az energiaitalok olyan „üdítők”– ahogy a reklámjaikból is ismerhetjük őket –, melyek „több energiát szolgáltatnak, mint más italok”, pedig az energiaértékük gyakran kisebb, mint a „normál” üdítőitaloké. Ezek a termékek általában koffeint és taurint, vagy nélkülük annyi vitamint és szénhidrátot tartalmaznak, amennyi a koncentrálóképességet növeli.

A hazánkban kapható energiaitalok koffeintartalma 30 és 150 milligramm között van dobozonként, ami közel megegyezik egy csésze erős kávéban található koffeinnel. Egy felnőtt egészséges ember számára ez a mennyiség általában meg sem kottyan, de a pozitív hatás már érezhető. Erősíti az asszociációt, gyorsítja a reakciókat. Legismertebb az élénkítő hatása, amely intenzitása és időtartama függ a fogyasztó pillanatnyi állapotától. Az izmok teljesítőképességét is fokozza. Az agyalapi vegetatív központok izgatása révén emeli a testhőmérsékletet, a mellékveséből adrenalint szabadít fel. A nem kábító fájdalomcsillapítók hatását erősíti (elsősorban fejfájás esetén hatásos). Ha a szokásosnál fáradtabbak, álmosabbak és gyengébbek, nagyobb koffeinadagok esetén a kezdetben pozitív hatások negatívba csaphatnak át. Idővel az ingerlékenység, csökken a koncentrációkészség, bizonytalanabbá válik a mozgás. Hosszan tartó mértéktelen koffein ezenkívül függőség kialakulásához vezethet. Ha a szokásos adag kimarad, enyhe elvonási tünetek jeleként fejfájás, álmosság léphet fel.

4-5 doboz lehúzása után már komolyabb túladagolási tünetekkel is számolhatunk. Az izgatottság, nyugtalanság, gyorsabb pulzus, szívdobogásérzés, a normális ritmuson kívüli idő előtti szívösszehúzódás (extrasystolia), keringési és a légzőközpont izgalmi jelei, súlyosabb estben izomrángások, görcsök jelezhetik, hogy túllőttünk a célon.

Az energiaitalok energiát adó összetevője általában nem más, mint a cukor.  A legelterjedtebb szerves molekula a Földön. Az élő-világ egyik alapvegyülete, „vegyileg kötött napenergia”. Az állati és a növényi szervezetek egyaránt tartalmazzák, mint általános „energiatároló” molekulát. Persze, hogy a finom löttyökben is megtalálható. Nem is kevés. Egy doboz energiaitallal 8-10 kockacukornak megfelelő glükózt és szacharózt gurítunk le a torkunkon.

Ha két decinyi vízben feloldanánk ezt a két „aktív összetevőt”, akkor tulajdonképpen már el is készítettük az energiaitalt. Bár ez a két adalék adja elsősorban az élénkítő hatást, mégis a „misztikus összetevők” kapnak nagyobb hangsúlyt. Marketing szempontból a koffein, meg a szőlőcukor egyáltalán nem lenne nyerő, viszont olyan „csodák”, mint a glükuronolakton, az L-karnitin, az inosit és a taurin nagyon jól eladhatóak. Van itt minden, ami a szervezet fel turbózásához kell, de sokszor a sokkal nagyobb mennyiségben, mint azt testünk feldolgozni képes.

A közelmúltban az energiaitaloknak megjelent egy „bio” iránya is ahol a növény kivonatok segítik elérni a szervezet fokozottabb állapotát.  A matetea és a guarana „rejtett” koffeintartalma és a ginzeng vagy a ginko biloba idegrendszert serkentő hatása fokozza a pörgést.

Évszázados elődök

Az első energiaital valószínűleg Skóciából származik, ahol 1901-ben kezdték meg az Irn-Bru (iron brew, vasfőzet) forgalmazását. Az Egyesült Királyság kórházaiban a betegek felépülésének elősegítésére 1929-ben vezették be a Lucozade Energy nevű terméket, melyet az immunrendszer erősítésére még a 1980-as években is forgalmaztak. Japánban az 1960-as évektől árusították a Lipovitan nevű készítményt, illetve Dél-Koreában nem sokkal később a „genki” italokat, melyeket egyértelműen elkülönítettek az üdítőitaloktól (például barna gyógyszeres üvegben vagy csak gyógyszertárakban voltak kaphatóak). Európában 1994-ben Ausztriában tűnt fel az S. Spitz által gyártott Power Horse, de a ma is kapható ital az időközben létrejött vagy beszivárgott rendkívül sok egyéb márka miatt soha nem tudott akkora piaci részesedést elérni, mint a szintén osztrák eredetű, napjainkban leginkább közismert riválisa, a Red Bull. Noha az Egyesült Államokban az üdítőitalóriások (Coca-Cola, Pepsi) és a később megjelent új energiaital-márkák miatt (pl. Rockstar, Monster) a Red Bull 1998-as 70%-os részesedése napjainkra 45% körülire csökkent, a vállalkozás pénzügyi mutatói folyamatosan pozitív értékeket jeleznek. Vannak azonban olyan országok, melyek a Red Bull forgalmazását általában helyi haláleset miatt nem vagy csak receptre felírva, gyógyszertárakban (például Franciaországban, Dániában, Svédországban, Norvégiában), vagy az eredeti (Lipovitan-) összetétel megváltoztatásával (például Japánban, ahol a kiindulási alapként szolgáló tonikitalt már régóta forgalmazzák) engedélyezik, az energiaital karrierje a mai napig töretlen. E fogyasztási cikkek eddigi történelmük során számos változáson mentek keresztül, egyvalami azonban egészen a közelmúltig változatlan maradt: a kiindulási alapként szolgáló ősi keleti italokban található három alapvető kulcsösszetevő; a taurin nevű aminosav, a koffein és a glükuronolakton nevű szénhidrát.

Itthon minden kicsit más

Magyarországon az energiaital terjesztést teljesen felbolygatta, hogy 2011-ben a kormány népegészségügy termékadót vezetett be. Ez az adóforma különadóval sújtotta a károsnak ítélt élelmiszereket. A szempontrendszer azokat az italokat sújtotta, amelyek egy decije 15mg-nál több koffeint tartalmazott, és a koffeint és taurint is tartalmazó termékekre egy nagyobb összegű adót szabtak ki. A krízis feloldására a nemzetközi energiaipar piac két utat talált. Volt gyártó aki 15mg alá vitte a Magyarországon forgalmazott italainak koffeintartalmát, és így mentesült a „chipsadó” alól.  Többen pedig bevállalták a sok koffeinért járó kisebb adót, de a taurint más aminósavakkal (argininnel) helyettesítették megtartva a magyar vásárlókat. A gyártók elmondása szerint ez nem változtatott jelentősen az italok hatásán és jellegén azonban külföldön mégis mindenhol taurin kerül a dobozokba. A „klasszikus”(taurinos) energiaitalok gyakorlatilag észrevétlenül eltűntek az országból és ha egy jóféle régimódi löttyre szomjazik az ember határainkon túl akár csapolt formában is hozzájuthat a szabadszág émelyítően édes kortyaihoz.

Az igazi tutti frutti íz

Ma már több tucat ízben kóstolhatunk energiaitalokat a mojitotól, a legkülönfélébb gyümölcsökön keresztül, egészen a kóláig, de a tutti frutti meghatározhatatlan édeskés íz továbbra is meghatározza a termékeket. A tutti frutti izesítésű az 1888-ban jelent meg Amerikában, ahol a rágógumik jellemző zamatát adta. De milyen is ez az íz? Gyakorlatilag mindenféle és területenként eltérő. Olaszországban fagyiként fordul elő, amiben megy, mazsola, ananász és dió keveréke adja az ízeket. Hollandia és Belgium a mazsola, ribizli, barack, szilva és más trópusi gyümölcsökből készült desszertre esküszik. Amerikában likőrökbe áztatott vegyes gyümölcsöket jelent a kifejezés. Azonban a valóság sokkal kevésé természetes, a „vegyes gyümölcs” ízt mesterségesen állítják az energiaital gyárak vegykonyháiban és a sokak által kedvelt ital, néhány speciális változattól eltekintve előállítása során még csak nem is lát gyümölcsöt.

Pörgető és alkohol – a káros páros

A tévhit, mely szerint: ha koffeint keverünk szeszes itallal, a koffein élénkítő hatása ellensúlyozza az alkohol hatását sajnos nem igaz.

Sőt, a koffein azáltal, hogy további vizet von el a szervezettől, növeli az illuminált állapot szintjét, ami súlyos veszélyhelyzetekhez vezethet. Amikor koffeint keverünk alkohollal, annak sok különböző hatása lehet az emberi szervezetre. A koffein úgy működik, mint egy stimuláns, az szesz, pedig mint depresszáns. Előbbi felpörget, utóbbi belassít. Mindkettő vízhajtó hatású, ami azt jelenti, hogy ha keverjük a kettőt, nagyobb eséllyel kiszáradhat a szervezet.

Ha dehidratálódunk, testünk kevésbé hatékonyan tudja feldolgozni az alkoholt, és ez durva másnapossághoz vezethet. Az energizáló lötty alkohollal keverve továbbá erős negatív hatással lehet a koordinációra, az egyensúlyra és a testhőmérséklet szabályozására.

A koffein stimuláló hatása miatt a fogyasztó sokkal éberebb lesz és nagyobb mennyiségű alkoholt is elfogyaszthat, mint normális esetben. A koffein nincs hatással a véralkohol szintre és a fogyasztó csak azután fogja érezni az alkohol hatását, miután a koffein távozott a szervezetéből.

Mindemellett az energiaitalok többsége széndioxidot is tartalmaz, mely gyorsítja az alkohol felszívódását. Ez azt jelenti, ha szénsavas üdítővel keverjük az alkoholt, akkor könnyebben berúghatunk!

Egy tanulmány szerint, ha a szeszes italt koffein tartalmú itallal keverik, a fogyasztó úgy vélekedik állapotáról, mintha kevésbé lenne részeg, mint amilyen állapotban igazából van. Ennek hatására sokan tovább isznak, vagy ami még veszélyesebb, vezetésre alkalmasnak tekintik magukat, és a volán mögé ülnek.

A koffeintartalmú koktélok fogyasztói általában jóval később hagyják el a bulit vagy bárokat, sokkal hosszabb ideig isznak és négyszer hajlamosabbak ittasan autóba ülni, mint azok, akik szimplán csak alkoholt fogyasztottak. A koffein által kevésbé érzik azt a fáradtságot, amit általában a részegség okoz. Ezt a helyzetet rendszerint éberrészegségnek nevezzük.

Floridai gyermekorvosok korábban szintén szakmai publikációban hívták fel a figyelmet arra, hogy rohamokat, érzékcsalódásokat, szívproblémákat, vese- és májkárosodásokat okozhat az energiaital és alkohol kombinációja. Az esetek alacsony száma miatt nem tekinthető bizonyítottnak az ilyen káros hatás, ám a szakemberek szeretnék, ha mindenki tisztában lenne a lehetséges veszélyekkel, és elsősorban azok a gyerekek tartózkodjanak az energiaitalok fogyasztásától, akik valamilyen gyógyszeres kezelés alatt állnak.

Egy jelentés szerint már napi 3 doboz energiaital taurinmennyisége képes neurológiai tüneteket okozni, ám ezek a tünetek enyhék, gyorsan eltűnnek. Főleg vesebetegek számára lehet veszélyforrás ilyen mennyiség.

Összességében az energiaitalok felborítják a szervezet belső folyadékháztartását, illetve hátráltatják a természetes méregtelenítő folyamatokat, súlyosabb esetben veseelégtelenséget okozhatnak. A túlzott energiaital-fogyasztás során felhalmozódott (felesleges) vitaminok, ásványi anyagok és gyógynövények hatalmas mennyiségét még a dialízis sem távolítja el teljesen.

Lobbi mindkét oldalon

Számos kutatás és statisztika készült a az elmúlt 25 évben az energiaitalok szervezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatban, azonban végleges eredmény még nem fogalmazódott meg ami egyértelműen kijelentené károsságukat. Sőt pro és kontra is számos eredmény született. Ennek a jelenségnek egyik oka lehet, hogy a különböző adalékanyagok együttes hatása nehezen jósolható és az emberi hatásokat kutató vizsgálatok meglehetősen nehezen elvégezhetőek.  Egy másik nagyon fontos szempont, hogy az energiaital gyártók a gazdaság meghatározó szereplőivé nőtték ki magukat az elmúlt évtizedben. Lassan már nincs, olyan fesztivál, vagy sportesemény ahol ne képviseltetné magát valamelyik márka. A harmadik és talán legmeghatározóbb ok az ember egyedisége és az, hogy egyes emberekre másképp hatnak ugyanazok az anyagok. Azt a doboz sem vitatja, hogy gyerekeknek, terhes vagy szoptató nőknek és szívproblémákkal küzdőknek nem ajánlott az energiaital fogyasztás.